Olvasom · Skardio
Timár Mihály, komáromi hajós kereskedő, véletlenül megmenti egy görög kereskedő, Euthym Trikalisz életét és vagyonát egy al-dunai hajótörésből. A haldokló Euthym Timár gondjaira bízza lányát, Tímeát, akit Timár később szerelemből vesz feleségül, bár tudja, hogy a lány nem szereti őt viszont. Közben Timár megismeri a titokzatos Senki szigetén élő Noémit és édesanyját, Teréza asszonyt, akikbe beleszeret, és Senki Pál álnéven kettős életet kezd élni. Felesége, Tímea sosem szereti őt, szíve Kacsuka Péteré, miközben a gátlástalan Krisztyán Tódor zsarolja Timárt a sziget titkával. A regény végén Timár halottnak tetteti magát, hogy Tímea szabadon újraházasodhasson, ő maga pedig a szigeten él Noémivel egy rövid, ám igazi boldogságban. A tragikus fordulat után Timár is meghal, és csak ekkor derül fény élete valódi történetére.
Cselekmény: Timár Mihály, Brazovics Athanáz alkalmazottja (hajóskapitánya), a Szent Borbála nevű hajót vezényli, amelyen Euthym Trikalisz görög kereskedő menekül kincseivel a törökök elől. A hajó zátonyra fut, Timár ügyessége menti meg a rakományt és az életeket.
Cselekmény: Euthym Trikalisz, mielőtt meghalna, Timár gondjaira bízza vagyonát és lányát, Tímeát. Timár hűségesen kezeli a rábízott kincset, ezzel megalapozza saját meggazdagodását is.
Cselekmény: Brazovics Athanáz csalásai lelepleződnek és tönkremegy, Timár pedig átveszi az üzletet, meggazdagodik, és hamarosan az arany ember néven emlegetik a városban. Feleségül veszi Tímeát, bár tudja, hogy a lány nem szereti őt.
Cselekmény: Timár üzleti útjai során eljut a lakatlannak hitt, Senki szigetének nevezett al-dunai szigetre, ahol Teréza asszony és lánya, Noémi élnek egy korábbi csalás áldozataiként. Timár Senki Pál álnéven segíteni kezd nekik, és beleszeret Noémibe.
Cselekmény: Tímea hidegen, érzelemmentesen él Timár mellett, szíve valójában Kacsuka Péter, Timár tisztviselője felé fordul. Timár felismeri, hogy felesége sosem lesz boldog mellette.
Cselekmény: A gátlástalan Krisztyán Tódor, aki egykor Teréza asszonyékat is tönkretette, rájön Timár kettős életének titkára, és zsarolni kezdi őt, miközben a szigeten is veszélyt jelent Noémire.
Cselekmény: Timár felismeri, hogy boldogsága csak hazugságokon nyugszik, ezért úgy dönt, eltünteti magát a világ elől, hogy Tímea szabadon férjhez mehessen Kacsuka Péterhez, ő maga pedig végre őszintén élhessen Noémi mellett.
Cselekmény: Krisztyán Tódor erőszakos közeledése miatt Noémi véletlenül a neki szánt méregpohárból iszik és meghal. Timár nem sokkal utána, gyászában maga is meghal, és csak halála után derül ki Tímea és mindenki más előtt élete igazi története.
Ki: komáromi hajós, majd gazdag kereskedő, a regény főszereplője, akit a város arany embernek nevez
Jellemzők: becsületes, dolgos, ugyanakkor belsőleg meghasonlott ember, aki vagyonát és házasságát kötelességből, nem szenvedélyből vállalja
A műben: a hajótöréstől a meggazdagodáson át a kettős életig jut, végül lemond mesterségesen felépített polgári létéről, hogy őszintén élhessen, majd Noémi halála után maga is meghal
Ki: Euthym Trikalisz lánya, később Timár Mihály felesége
Jellemzők: zárkózott, érzelmeit nem mutató, büszke, de mélyen magányos lélek, aki sosem tudja viszonozni férje gondoskodását
A műben: apja halála után Timár gondjaira bízott árvából hideg, boldogtalan feleség lesz, majd férje halála után szabadon Kacsuka Péterhez mehet, és csak ekkor ismeri meg Timár igazi történetét
Ki: a Senki szigetén élő szegény lány, Teréza asszony lánya, Timár titkos szerelme
Jellemzők: egyszerű, őszinte, természetes jóságú és érzelemgazdag teremtés, aki ellentéte a hideg Tímeának
A műben: beleszeret az álnevet viselő Timárba, rövid ideig boldog életet él vele a szigeten, majd Krisztyán Tódor miatt tragikus véletlenül méreg áldozata lesz
Ki: csaló, szélhámos, a regény antagonistája, aki egykor Teréza asszonyékat is tönkretette
Jellemzők: gátlástalan, pénzsóvár, erkölcsi gátlások nélküli figura, aki zsarolással és erőszakkal próbál érvényesülni
A műben: felfedi Timár titkát és zsarolja őt, végül Noémi ellen elkövetett merénylete vezet a lány halálához, sorsa a regény zárlatában bukással végződik
Ki: Timár Mihály tisztviselője, Tímea titkos szerelme
Jellemzők: becsületes, visszafogott, lojális fiatalember, aki tisztelettel viseltetik főnöke iránt
A műben: Timár halála után feleségül veheti Tímeát, akit mindvégig szeretett
Ki: Noémi édesanyja, a Senki szigetének másik lakója
Jellemzők: tapasztalt, bölcs, korábbi csalás áldozataként óvatos és védelmező anya
A műben: Timár segítségével új életet épít lányával a szigeten, végig hű társa marad Timárnak és Noéminek
Ki: görög kereskedő, Tímea apja
Jellemzők: óvatos, vagyonát féltő, de becsületes ember, aki menekülni kényszerül a törökök elől
A műben: a regény elején hal meg, halála előtt Timárra bízza lányát és vagyonát, ezzel indítja el a főcselekményt
Hogyan: Timár két teljesen különböző életet él egyszerre: gazdag, tisztelt komáromi polgárként és szegény, névtelen Senki Pálként a szigeten; Jókai megmutatja, hogy a társadalmi szerep és az igazi én elszakadhat egymástól
Hol: Timár komáromi üzleti élete szemben a szigeti Senki Pál léttel, a lelkiismereti vívódásai
Hogyan: Timár mindene aranyat ér, mégis boldogtalan, amíg kötelességből él Tímea mellett; a regény azt sugallja, hogy az anyagi siker nem egyenlő a lelki beteljesüléssel
Hol: az arany ember elnevezés iróniája, Timár meggazdagodása Brazovics bukása után, ennek ellenére érzett ürессége
Hogyan: Tímea és Timár házassága kötelességből, hálából köttetik, érzelem nélkül, míg Noémi és Timár kapcsolata önkéntes, szenvedélyes és őszinte; Jókai élesen szembeállítja a kettőt
Hol: Tímea hidegsége a házasságban, Timár és Noémi szigeti idillje
Hogyan: Timár végül feláldozza kiépített vagyonát és társadalmi státuszát, hogy felesége és saját maga is boldogabb lehessen; ez a romantikus hős erkölcsi nagyságát mutatja
Hol: Timár halottá nyilvánítása, a szigetre való visszavonulása
Hogyan: a kereskedő-város mesterkélt, érdekvezérelt világa szemben áll a sziget természetes, tiszta életformájával; Jókai a romantika jellegzetes vágyát fejezi ki egy elveszett idill iránt
Hol: Komárom üzleti élete kontra Senki szigetének leírása
Mi ez: egy elzárt, térképeken nem jelölt al-dunai sziget
Jelentés: a civilizációtól és a kereskedői hazugságoktól mentes, idilli, természetes élet jelképe, Timár második, igazi otthona
Mi ez: dunai kereskedőváros, Timár Mihály polgári életének színtere
Jelentés: a vagyon, a társadalmi szerep és a látszatboldogság világát jelképezi
Mi ez: a veszélyes dunai szakasz, ahol a Szent Borbála hajó zátonyra fut
Jelentés: a regény indító, sorsfordító eseményének tere, amely összeköti Timár, Euthym és Tímea sorsát
Timár két teljesen különböző embert él egyszerre: Komáromban a tisztelt, gazdag kereskedőt, a szigeten a szegény, névtelen Senki Pált, és egyik élete sem engedi, hogy igazán önmaga legyen.
Tímea szépsége hideg, mint a szoboré, és soha nem enged bepillantást érzelmei mögé, még saját férje számára sem.
Mindazt, amihez Timár keze ér, arannyá változik, mégis ő a legszegényebb ember a boldogság dolgában.
A Senki szigetén az idő mintha megállt volna, és Timár itt végre önmaga lehet, szerelemben és egyszerűségben élve Noémi mellett.
Krisztyán Tódor nem ismer sem hálát, sem lelkiismeretet, számára minden ember csak eszköz a saját hasznára.
Timár inkább választja a halál látszatát, mintsem hogy tovább kényszerítse feleségét egy szeretet nélküli házasságba.
Három kérdés ingyen — regisztráció nélkül.
Minden megnyitott mű örökre a polcodon marad. A záróvizsgáig mind egy helyen van, és a próbavizsga ezekből húz kérdéseket.
Egy mű a teljes eszköztárral — ingyen, kártya nélkül, időkorlát nélkül.
Ingyenes fiók létrehozásaÍrj be bármilyen címet — 30 másodperc alatt ugyanezt kapod.
Az anyagot mesterséges intelligencia készítette. A kulcsfontosságú tényeket érdemes ellenőrizni.
Skardio